Csalódás

Hányszor lehet csalódni egy emberben vagy bennünk? És vajon a csalódás valós érzés, vagy csak elvárás másokkal szemben? Egyszer hallottam egy jó mondást miszerint: „A  csalódás elkerülése végett csökkentsd az elvárásaidat.” És szerintem ez nagyon igaz. Mert miből is fakad ez az egész? Alkotunk valakiről egy képet, ami a mi fejünkben születik meg, és amit nem tudunk a másikról azt kipótoljuk a képzeletünk által. Felruházzuk olyan tulajdonságokkal, amit inkább csak mi szeretnénk látni a másik félben és már kész is egy hamis profil. Mivel a csalódások nagyrészt olyan helyzeteknél alakulnak ki, ami először zajlik le két ember között. Így mi csak egy elvárt reakciót szeretnénk kapni, de ez soha nem volt  kőbe vésve, hogy a másik fél is így gondolkozik. És ha jól belegondolunk, mi csak ebbe a képben csalódunk és nem egy személyben. Persze nyilván bonyolultabb ez a kérdés ennél, de sok esetben segíthet ez a gondolat. Ezután jön az, ha bennünk csalódnak, ez olyan dolog, amit mi tudunk irányítani. Ha a legalapvetőbb emberi tulajdonsággal élünk, ami nem más, mint az őszinteség, akkor nincs zsákbamacska és nincs fals kép rólunk. Az életünk során sok csalódás fog érni és mi is fogunk okozni egy párat, ez szinte elkerülhetetlen, de érdemes átgondolni milyen fokú és, hogy  mély sebet tud-e ütni rajtunk. Ha nem, akkor emésszük meg és köpjük ki úgy, mint, ahogy egy íztelen rágóval tennénk.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: